20 dolog, amit még Te sem tudsz Winnetouról!

A Duna International Kiadó összegyűjtötte azokat az érdekességeket, amelyeket eddig még nem tudhattunk Winnetouról, a „Vörös gentleman”-ről.

Biztosak vagyunk benne, hogy Winnetou és Old Shatterhand kalandjait nem csak a mai tizenéveseknek lesz élmény olvasni, hisz új sorozatunkban a kortárs Magyarországon első alkalommal elérhetők minden idők legtöbb könyvét eladó német írója, Karl May népszerű indiánregényei teljes és korhű szövegekkel. Magyarországon először, a Duna International Kiadó nem az eddigi gyakorlat szerint megjelent, az ifjúság számára átdolgozott vadnyugati regényeket adja ki, hanem Karl May eredeti szövegei alapján készült új fordításokat, ezáltal biztosítva, hogy a magyar olvasók is végre hitelesen és eredeti forrásból juthatnak hozzá kedvenc indiántörténeteikhez. A harminc kötetes sorozatból sok minden kiderül Karl May legnépszerűbb hőséről Winnetouról, de mégsem derül fény minden titkára. Lássuk, mik is ezek:

 

  1.     Hány könyvben szerepel Winnetou?

Winnetou Karl May németül eddig megjelentetett 93 műve közül 22-ben szerepel. Winnetou nem csak a Vadnyugaton harcolt az igazságért, néha külföldre is kimozdult: amikor meglátogatta Old Shatterhandet Drezdában, megtudja, hogy Harry Melton és áruló testvére, Thomas Melton Keletre tették át üzelmeiket, hogy milliós vagyont gyűjtsenek össze. Old Shatterhand Winnetouval Afrikába, Egyiptomba és Tunéziába utazik, hogy keresztülhúzzák Meltonék terveit. Ez azonban csak azután sikerül, hogy visszatérnek a Vadnyugatra.

 

  2.     Winnetou személyisége

Winnetou első megjelenésétől kezdve a késői művekig komoly változáson megy keresztül. Az idősödő vadászból, aki előszeretettel skalpolta meg ellenségeit, és dohányzás után megette a szivarcsutkát is, végül a „nemes vadember” szimbolikus figurája lett.

A tipikus Winnetou tiszta, rendes, indián módra öltözködik, de nem túl feltűnően, törzsfőnöki jelvényeit sem hordja. Winnetou bátor, őszinte és igazságos, jól lovagol és nyilaz. Ezen kívül minden más indián fegyverben és harci technikában otthon van. Az apacs mellett több indián nyelven és angolul beszél, de alapszinten tud franciául és németül is. Rövid mondatait többnyire „howgk”-kal fejezi be.  Tud írni és olvasni.

Winnetou Old Shatterhand kísérőit és más „jó” nyugati férfiakat szívesen nevezi testvérnek, a csoportban azonban elkülönül tőlük, és érezteti a saját illetve Old Shatterhand felsőbbségét. Itt Old Shatterhand a közvetítő kísérői és Winnetou között. Winnetou soha nem mozog együtt más, másodrangú fehér férfiakkal. Nem így Old Firehanddal, és Old Surehanddal, akik nyilvánvalóan az első kategóriájú férfiak közé tartoznak.  A bensőséges viszonyt látens homoszexuális jellegűnek is titulálták: Arno Schmidt német író Sitara és az odavezető út című művében Karl May könyveiben a homoszexualitás tudat alatti megjelenítését kívánta bizonyítani.

 

3.     Winnetou és a kereszténység

A magyar olvasóknak csak elenyésző száma szerezhetett eddig tudomást arról, hogy Karl May a műveiben a keresztény értékek mellett tör lándzsát. Az 1927-es fordításban, amelyet Kosáryné Réz Lola készített, még hosszú bekezdések adnak helyet az író keresztény-humanista szemléletének, az 1966-os, a szocializmus időszakában készült Szinnai Tivadar féle fordításból ezek a szakaszok már hiányoznak. Újdonság lehet így az a jelenet is – hiszen utoljára Kosáryné fordításában volt fellelhető –, amikor Winnetou a halálos ágyán bevallja testvérének, hogy áttért a keresztény hitre.

 

4.     Winnetou és az Ave Maria

Winnetou, amikor már tudja, hogy a másnapi harcban meg fog halni, azt kéri, hogy a német telepesek az Ave Mariát énekeljék el majd a temetésénél még egyszer. Az Ave Maria szövege a Winnetou harmadik kötetében található. Karl May, aki írói vénája mellett zenei tehetséggel is rendelkezett, kórusművet is komponált a szövegéhez – két fennmaradt zeneműve közül ez az egyik. http://www.youtube.com/watch?v=RmZAnbrzi9A

 

5.     Élt-e egyáltalán Winnetou?

Eckehard Koch May-kutató érdekes feltételezése szerint Winnetou modellje egy pauni főnök, az 1823-ban született Petalesharo volt. Ő is békét próbált kötni az amerikaiakkal és az emberáldozatok ellen küzdött. Petalesharo életében jelen volt egy Old Shatterhand-féle karakter, Frank North (1840–1885), aki az amerikai hadsereg pauni zászlóalját vezette. A paunik PaniLa Shar-nak(Pauni Főnöknek) nevezték,  másik neve Fehér Farkas volt. Petalesharo 1874-ben halt meg, miután lábon lőtték.

 

Tudhatott Karl May Petalesharo létezéséről?

Koch szerint elképzelhető – bár bizonyítéka erre nincsen -, hogy Charles Sealsfield könyvét, a „Tokeah and the White Rose”-t ismerhette Karl May. A könyvben szerepel egy El Sol nevű pauni főnök, aki természetében hasonlít Winnetouhoz.  Létezik pár sor azonban, amit Koch nem említ: A Winnetou első részében, Santer üldözésekor Winnetou és Old Shatterhand eltitkolja kilétét. Old Shatterhand a következőt mondja Winnetounak:

„Én egy indián ügynökség beosztott tisztviselője vagyok és ebben a minőségemben kell felkeresnem a kajovákat, akiknek viszont nem beszélem a nyelvét, ezért hoztalak magammal. Pauni indián leszel.” May talán ezzel utalt finoman Winnetou igazi modelljére.

Lehet, hogy Karl May egyáltalán nem, vagy csak részben ismerte a kutatók által felderített történelmi alakokat, de ettől függetlenül tény marad, hogy az író képzelete mellett a valóságban is létezett indián törzsfőnök és fehér vadász közötti barátság.

 

  6.     Mit keresett Winnetou Horvátországban, a Plitvicei tavak környékén?

Karl May vadnyugaton játszódó történetei több filmkészítőt is alkotásra serkentettek. A hatvanas években készült indiánfilmek (Az Ezüst tó kincse, Winnetou I.-II., Winnetou és barátja, Old Firehand stb.) nyugatnémet és jugoszláv koprodukcióban készültek. A forgatás amai Horvátországterületén, többek közt a Plitvicei tavaknál, a Rijeka feletti hegyekben, és a Paklenica Nemzeti Park sziklái közt folyt.

 

7.     A Kelet Winnetouja

A nyugatnémet és jugoszláv kooprodukcióban készült indiános filmek hatalmas népszerűsége láttán az NDK filmkészítői sem tétlenkedtek: 1964-ben a keletnémet DEFA is nekifogott indiánfilmek készítéséhez, amelyekben a szerb Gojko Mitić vállalt oroszlánrészt. Külön érdekesség, hogy korábban Mitić éppen a konkurens nyugatnémet indiánfilmekben kapott dublőr és egyéb aprócska szerepeken edződött. Az első film, a Nagy medve fiai után a szerb színész összesen még 12 indiánfilmben szerepelt, mindegyikben más-más karaktert játszott. A dolog érdekessége, hogy Mitić sosem volt Winnetou a filmvásznon, az apacs törzsfőnököt élőben, 1992 és 2006 között személyesítette meg Bad Segebergben a Karl-May játékokon.

 

8.     Találkozott-e Terence Hill Winnetouval?

Terence Hillt több különböző nagyjátékfilm után, köztük Luchino Visconti Leopárd című filmje után (ahol Claudia Cardianaléval, Burt Lancasterrel és Alain Delonnal játszott együtt) felfedezték a német Karl May filmek számára is. Még Mario Girotti néven szerepelt a Winnetou II-ben, ahol Merrill hadnagyként feleségül vehette Winnetou szerelmét, Ribannát. A Winnetou II-t Nyugat-Németországban 1965-ben három millióan látták a mozikban. Terrence Hill még további három Karl May filmben játszott, közöttük a Winnetou bosszújában is.

 

9.     Winnetou, ahogy mi ismerjük

A mozinézők számára Pierre Brice volt és marad az örök Winnetou. A francia filmszínész, aki hazája hadseregében az első indokínai háborúban és az algériai háborúban is harcolt, 1962 és 1968 között tizenegy nyugatnémet westernfilmben alakította Winnetout. Brice alakja annyira összenőtt Winnetou karakterével, hogy több más jellegű filmes és színpadi próbálkozás után visszatért Németországba és ezzel együtt a Vadnyugatra: 1977 és 1980, majd 1982 és 1986 között Elpsében, a Karl May Ünnepi játékokon, 1982 és 1986 között pedig Bad Segebergben a Karl May Fesztiválon játszotta Winnetout. 1979-ben „Barátom Winnetou” címmel tévéfilmet forgatott, 1997-ben „Winnetou visszatérése” néven tizennégy részes tévéfilm-sorozat is készült Brice főszereplésével. Ez utóbbi nem nyerte el különösebben a nézők tetszését, ezért a folytatás elmaradt. A ma 83 éves filmszínész élete fontos részének tartja Winnetou szerepét, és elmondása szerint sokat köszönhet neki. Lényegesnek tartja, hogy Elspében és Bad Segebergben lehetősége volt a számára fontos értékekről többet beszélnie. Brice-t a nebraskai Winnebego-indiánok törzsük tiszteletbeli tagjává választották és Szivárványembernek nevezték ki. Pierre Brice német feleségével, Hella Krekellel Párizs mellett él.

 

10.  Az első Winnetou fesztivál

Németországban nagy kultusza van a szabadtéri Karl May-játékoknak, 29 szabadtéri színpadon játszották-játsszák a szerző műveit. Az első előadás 1938-ban volt Rathenben, ahol még egy igazi indián szereplő is volt. A premieren Klara May, Karl May felesége is részt vett. 1938-ban és 1939-ben összesen 350 000 néző látta a Winnetout.

 

11.Ma is élő Winnetouk vagy Winnetouk szabadtéren

Ma a két legnagyobb németországi fesztivál Elspében és Bad Segebergben van. A Winnetout a mozivásznon megszemélyesítő Pierre Brice mindkét helyen évekig (utoljára 1986-ban), Gojko Mitić pedig Bad Segeberben 1992 és 2006 között játszotta az apacs törzsfőnököt. Rajtuk kívül Benjamin Armbruster, Erol Sander, Olaf Hais és Jean-Mark Birkholz bújhatott Winnetou szerepébe. Bad Segebergben idén új Winnetout láthatunk: kiléte még nem ismert, kíváncsian várjuk.

 

12.  Winnetou és az NDK

Karl May a későbbi NDK területén született és élt. Ennek ellenére az NDK kultúrfőnökei először 1981-ben adtak engedélyt May műveinek kiadására. Ekkor 250 000 példányt nyomtak kötetenként, mégis nagy volt a harc a könyvekért. A keletnémet Neues Leben kiadó természetesen az aktuális politikai helyzethez igazította a szövegeket. Például a Winnetou első bekezdése, amelyben az Észak-Amerikai indiánok helyzetét taglalja May, egy az egyben kimaradt, azt a mondatot pedig, miszerint „Igen, a vörös nemzet halálán van.” , „A vörös férfi halálán van.”-ra cserélték. A nyitás 1982-ben folytatódott, ekkor sugározták először az NDK-ban a nyugatnémet indiános filmeket. 1985 februárjában Karl May egykori lakhelye a szászországi Radebeulban – ahová 1895-ben már sikeres íróként költözött – Indiánmúzeum helyett visszakapta eredeti nevét, a Villa Shatterhandet, amelyben kiállítás is nyílt May életéről és munkásságáról. 1984-ben a Rathen-i Sziklaszínpadon is megkezdték Karl May műveinek bemutatását. Néhány May-kedvelő eljátszott a gondolattal, hogy a szász író tulajdonképpen sok keletnémethez hasonló életet élt: a távoli, színes országok, amelyekről írt, csak a fantáziájában léteztek. Meglátogatni nem tudta őket.

 

13.  Winnetou rappel, tangózik és charlestont jár

A nyári Szegedi Szabadtéri Játékokon Winnetou új oldaláról mutatkozott meg 2012 nyarán. A zenés darab főszerepében kedves indiánhősünk, Winnetou szerepében Ganxsta Zolee parádézott. Réczei Tamás, a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője azt mondta: „megforgatták Karl May-t a sírjában”, vagyis bár a darab az ő regénye alapján készült, számos része saját fantáziájuk modernizált szüleménye. Az ironikusan kikancsintó, másfél órás előadásban a szereplők csaknem hetven percig összekötözve játszottak: többek közt tangóztak, charlestont jártak és Ganxta rappelt, füstjelelt, mint egy igazi indián törzsfőnök. A darab ősbemutatója 2011 novemberében volt a kecskeméti Katona József színházban. Zene: Szemenyei János, szöveg Galambos Attila.

 

14.  Honnan ered Winnetou neve?

Dieter Sudhoff és Hartmut Vollmer tanulmánya szerint a legvalószínűbb megoldás, hogy Karl May ismerte George Catlin, Az Észak-amerikai indiánok című művét. Catlin 1832-34-ben járta be a területet, és könyvében említ egy ’”Wun-nes-tou” nevű indiánt, a Feketelábúak törzsfőnökét. May a kötet felszínes átfutása közben azt gondolta, hogy a szerző francia, ezért a „Wun-nes-tou nevet franciául ejtette ki – ez számára „Wün-ne-tou”-ként hangozhatott, amit ő aztán megszépítve Winnetouvá alakíthatott.

 

15.  Laár pour L’Art: Winnetou

http://www.youtube.com/watch?v=Q2t-iBOB070

 

16.  Buffalo Bill és Winnetou

William Cody amerikai cowboy akkor érdemelte ki a Buffalo Bill becenevet, amikor 1868-ben másfél év alatt 4280 bivalyt vadászott le a kansasi vasúttársaság építőmunkásainak élelmezésére. Emellett volt aranyásó, nyomkövető és indiánszakértő is, de több olyan történetet is mesélt népszerűsége növelése érdekében, amelyek valóságtartalma erőteljesen megkérdőjelezhető. Ezek közé tartozik például az a sztori, mely szerint megskalpolt egy indián harcost, így bosszulva meg egyik katonatársa halálát.

Cody 1883-ban hozta létre saját vadnyugati előadását „Buffalo Bill’s Wild West” címmel, miután több hasonló jellegű előadásban működött közre színészként. Bill vállalkozása azonban minden korábbi sikert felülmúlt: a négyórás előadásra óriási tömegek voltak kíváncsiak Amerikában és Európában egyaránt. A show-ban eljátszották, hogyan mészárolták le az indiánok a védtelen fehér asszonyokat, vagy hogyan üldöztek postakocsikat. Az előadásban közreműködött a nagynevű sziú törzsfőnök, Ülő Bika, a puskás amazon, Annie Oakley, valamint több medve és bölény is.

Buffalo Bill vadnyugati turnéja többek között járt hazánkban, Szegeden és Szentesen is (1906 júliusában). A legenda szerint a németországi állomáson maga Karl May is a nézők között ült, és a látottak nagyban hozzásegítették a Winnetou megírásához. A valóság ezzel szemben: Karl May rettentő rossz véleménnyel volt Buffalo Billről. Egy 1894-ben írt levelében így emlegeti: „Ismerem Buffalo Billt: spion volt és jó vezető, semmi más. Szóba sem jött számomra, hogy ő alapján mintázzam meg pl. Old Firehand-et.” Winnetou figurájához még kevésbé használhatta fel, hisz minden valószínűség szerint nem volt ott Buffalo Bill 1890-es drezdai előadásán, a Winnetou egyes fejezetei pedig akkor már folyóiratokban megjelentek.

 

17.  Hitler és Winnetou

1912. március 22-én Adolf Hitler kölcsönkapott cipőben elindult, hogy meghallgassa kedvenc írója, – a pacifista – Karl May előadását. May szellemisége mély nyomot hagyott Hitlerben, mert még birodalmi kancellár korában sem volt rest arra, hogy elolvassa Karl May összes művét – ez a német kiadásban (akkor) 60 kötetet tett ki. Ráadásul, 1943-ban a papírhiány ellenére is elrendelte, hogy 300 ezer példányban nyomtassák ki a Winnetout, és juttassák el a katonáknak tábori olvasmány gyanánt. Hitler annyira magáévá tette – az egyébként nem „árja származású” – Winnetou sorsát, hogy Albert Speer egyenesen azt javasolta a történészeknek, hogy amikor Hitler hadvezéri vonatkozású tevékenységét vizsgálják, akkor vegyék figyelembe Karl May hatását is.

Hitler rajongása nemigen tett jót Karl May hírnevének. Azzal is megvádolták, hogy regényeinek „sápadtarcú” főszereplői a német felsőbbrendűséget képviselik, s többen ezért a fasizmus előfutáraként tekintettek rá. Többek között ez az oka annak, hogy a volt kelet-európai országokban könyvei csak erősen lerövidítve, átdolgozva jelenhettek meg - a könyvekből minden erre utaló vélt hivatkozást, párbeszédet egyszerűen kihagytak. Magyarországon sem volt ez másként a Móra kiadó „ifjúság számára átdolgozott” kiadásai esetében.

 

18.  Mikor élt Winnetou?

Ehhez először is azt fontos megállapítanunk, hogy mikor játszódik a regény. Karl May ebben segítségünkre siet, az egyik olvasójának a következő levelet írta: „Winnetou 1840-ben született és 1874. szeptember 2-án lőtték le.”

Harmut Lutz, aki szemmel láthatóan nem ismerte a fenti levelet, az „Indianer” and Native Americans című írásában a regény szövegéből kiindulva próbálta megállapítani a lehetséges idővázat.

Lutz határozottan úgy véli, hogy a regény 1849 (a forradalom éve, ami elől Kleki-petra megszökött) és 1892 (a bevezetőben megadott információ) között játszódik. Mivel Kleki-petra a „vadonba” költözött, és később Winnetou tanítója lett az apacsok között... akinek fejlődését feltehetően végigkísérte Winnetou életében, a hetvenes éveket tételezhetjük fel. A vasúttársaság nevét, ahol Old Shatterhand dolgozott, May az „Atlantic and Pacific Company” néven említi, és ez arra enged következtetni, hogy St. Louistól a kaliforniai partig tervezték. Ezen útvonalon belül tényleg létezett egy „Atlantic Pacific R.R.” nevű szakasz…

A regényben és másutt megadott információk birtokában bárki feltételezheti, hogy a Winnetou három kötetében leírt cselekmények 1860 és 1874 között játszódnak.

 

19.  Hány fordítása van a Winnetou-nak?

Jó kérdés.

Amit a legtöbben ismerünk, az a Móra Kiadónál 1966-ban megjelent, és azóta több tucatszor megjelent Winnetou. A könyvben azonban ez a szöveg szerepel: „fordította és az ifjúság számára átdolgozta” Szinnai Tivadar. Aki veszi magának a fáradságot, és összehasonlítja az első kiadású német eredetivel, az megbizonyosodhat róla: ez a kiadás inkább Szinnai Tivadar „írói munkásságának” része, semmint Karl May halhatatlan művének szöveghű magyarítása.  „Szinnai hosszú bekezdéseket törölt a regényből. A cselekmény elfogadható rövidítésén túl elsősorban azokat a részeket hagyta el, amelyekben Karl May megpróbálta keresztény-humanista szemlélettel átitatni a vadnyugat szemet szemért világát” (Illényi Balázs, hvg).

Magyarul az eredeti német kiadás teljes szövege Szekrényi Lajos (később kiugrott) pap, római katolikus plébános tollából látott napvilágot 1904-ben, „Winnetou, a vörös gentleman” címen. Ez, ismervén Karl May erős kereszténységét, érthető is. Régies nyelvezete ellenére ez valóban teljes fordításnak nevezhető.

Ezt követte Kosáryné Réz Lola 1927-ben megjelent, máig talán legteljesebb, leghitelesebb fordítása. Itt (is) szerepel pl. az a „hatoldalas beszélgetés, amelyben Kleki Petra, az apacsok német származású tanítómestere elmeséli Old Shatterhandnek, hogyan került az indiánok közé. Az öreg, akkor már mélyen hívő tanító tolvajnak és tömeggyilkosnak nevezi saját magát, amiért hazájában egykor ateizmusra oktatta az embereket, majd a sokak halálát hozó forradalom idején az élükre is állt. Mint keserűen mondja: »aki Istent nem ismer, arra nézve a király, a felsőbbség sem szent«.” (Illényi Balázs, hvg). A régies, sokszor nehézkes (bár azóta ismét megjelentett) szöveg azonban ma már nem túl élvezetes olvasmány, de irodalomtörténeti értéke kétségbevonhatatlan.

A legteljesebb, a Winnetou első, könyv alakban 1893-ban megjelent német nyelvű regényfolyamának teljes, kihagyásoktól mentes, modern fordítása György Gábor munkája. A fordító természetesen megőrizte a korábbi magyar kiadások hagyományait – pl. a nevek írásmódjában –, de saját bevallása szerint is igyekezett magát függetleníteni a korábbi kiadások nyelvi fordulatairól. Egy ízig-vérig modern nyelvezetű könyvet olvashatunk, s, nem utolsósorban, végre a teljes, hiánytalan Karl May-i szöveget – beleértve azokat a részeket is, amelyet a 21. század embere már talán kissé terjengősnek gondol.

 

20.  Winnetou zenésen

Már maga az író, Karl May is belekezdett egy Winnetou-opera megírásába. A darabból May barátjának, Max Weltének játszott el néhány részletet 1897 januárjában. Welte lehetett az utolsó fültanúja a kompozíciónak, mert az operát nem lelték May hagyatékában. Az első komoly Winnetou musicalt nálunk, Tatabányán a Népház Orpheusz Színházában mutatták be 1981-ben. A country-musical szövegét Csemer Géza írta, a zenéjét Gyarmati István szerezte.

 

A húsz titok megtalálható facebook oldalunkon is:

http://www.facebook.com/Karl.May.Muvei?fref=ts

 

2013. február 19.Vissza
Előkészületben

Móczár István, Róka Ildikó

Rétesek

Ebben a kötetben az Ízőrzők televíziós sorozat réteseinek legjavát találják. Készíthetjük sósan: pörkölttel, krumplival, vagy zöldségekkel töltve. Aztán ott vannak a gyümölcsök: alma, szilva, szőlő, meggy, körte, mikor mi érik. Készítsük hagyományosan vagy kelt tésztaként, sodort zsíros rétesként, ostoros változatban, tejszínben totyogósan, abroszban főzve vagy palacsintával töltve, ha nagy elismerésre vágyunk.

Benedek Elek

Az okos leány

Ki ne emlékezne gyermekkora esti meséire? A magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak felejthetetlen élményeket. A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.

  

A kötet meséi: A TÁLTOS ASSZONY • A GULYÁS LEÁNYA • PENGŐ • A BUJDOSÓ • ACSKA • AZ ARANYPÁLCA • AZ ÖRDÖG ÉS A TÓT FIÚK • PRÜCSÖK • HÁROM KÍVÁNSÁG • KERMOMIÉTI • A TEHÉN ÉS A LÓ • AZ OKOS LEÁNY • ISTEN ÁLDÁSA • A DÖGLÖTT EGEREK • MIÉRT NINCS A CIGÁNYNAK BÚZÁJA • VÍZI PÉTER ÉS VÍZI PÁL

Zhang Jing Chong

Csi-Hszüe - Vér, Levegő, Meridiánok

Kínai orvoslás és a meridiánok - Szervezetünk "Levegő és Vér" áramlásának magyarázata.

Látogassa meg a kiadó Facebook oldalát!