Leo Kessler  Végső küldetés
  • Sorozat:
    A háború kutyái 1. sorozat
    5. kötet
  • Eredeti cím: Blood Mission
  • Fordító: Németh Nikoletta, Varga István
  • Kategória: Háborús történetek
  • Oldalszám: 224
  • Könyv kötése: puhakötéses
  • Könyv szélessége: 120 mm
  • Könyv magassága: 200 mm
  • Könyv súlya: 162 gramm
  • Áfa: 5%
  • Bizományos értékesítés: Van
  • Rendelhető: Igen
  • ISBN/ISSN: 9789639919778
Háborús történetek
Nyárra ajánljuk!

Áttekintés a könyvről

Az Első SS Stuka Század 1944 telén az orosz fronton harcolt, csakúgy, mint Vörös Rózsa és szadista bandája. „Az Orosz Vér Nővérei” ugyanis inkább voltak szörnyek, mint nők: valamennyien a németek elleni háborúban veszítették el hozzátartozóikat, s ezért féktelenül gyűlölték a fritzeket. Így amikor de la Maziére ezredes a Rózsa partizánjaink fogságába esett, úgy tűnt, nincs más választása, mint az öngyilkosság. Csakhogy az SS jelmondata ez: „A hűségem a becsületem” - s ezek a férfiak vakon hittek ebben.

Információ a könyvről

Az Első SS Stuka Ezred nem volt irigylésre méltó helyzetben, amikor 1944 telén Lengyelországban bekerítette őket a Vörös Hadsereg, hiszen a teljes megsemmisülés elkerülésére csupán egyetlen esélyük maradt: ha Szlovákia felé átkelnek a hegyen.

Persze rögtön felötlik az emberben, hogy egy repülős alakulat hogy a fenébe ne tudna elmenekülni egy bekerítésből, ha van elég üzemanyaga – és persze lőszere – a gépeihez. Ráadásul az Első SS Stuka Ezred a Harmincadik Hadtesttől különálló alakulat, egyedül Göring és Himmler rendelkezhet felettük. (A történelmi hűség kedvéért azt szögezzük le, hogy a Waffen SS-nek soha nem volt repülőgépes csapatteste; a náci Németországban minden repülőgép a Luftwafféhoz és Göringhez tartozott.)

Azonban a hadtest parancsnoka, von Prittwitz tábornok megkérte a csapat vezetőjét, De la Maziére ezredest, hogy biztosítson légi fedezetet számára, mivel saját tüzérsége részben felmorzsolódott, részben hátra kellett hagynia a felszerelését menekülés közben. Az ezredes pedig úgy döntött, hogy a levegőből segíti az átkelést a Magas Tátrán.

Azért nincsen könnyű helyzetben. A háború elején még félelmetes fegyvernek minősülő Stukáik – Junkers Ju 87 – mára már elavult szerkezeteknek minősülnek. Sem sebességben, sem páncélzatban nem vehetik fel a versenyt a szovjet vadászgépekkel, jelen esetben a félelmetes Jak-okkal.

Az Első SS Stuka Ezred mégis hősiesen harcba vonul, hogy megmérkőzzön velük, ám parancsnokukat,  De la Maziére ezredest mindjárt az első bevetésen lelövik a szovjet vadászgépek. Szerencséjére ki tud ugrani a gépből és földet is ér. Szerencsétlenségére a „Az Orosz Vér Nővérei” partizáncsapat fogságába esik…

Hogy teljesen őszinte legyek, az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. A történettel magával semmi bajom, sőt, azt lehet mondani, hogy nekem nagyon is tetszett mind az ötlet, mind a kivitelezés. Hogy mennyire eredeti, azt most ne boncolgassuk. Gördülékeny a sztori, olvasmányosan van megfogalmazva, egyszóval képes magával ragadni az arra fogékony olvasót.

Amivel bajom van, azok a karakterek. Leo Kessler előszeretettel használ jól bevált kliséket háborús regényeiben, így van ez a szereplők esetében is. Van a főszereplő, aki – mindegy, hogy az SS-ben vagy a Wermacht-ban szolgál – pozitív tulajdonságokkal is fel van ruházva, néha-néha még ilyen-olyan mértékű emberség is jellemzi. És vannak a „segítői”. Itt általában a „kicsi és nagy ember” páros vagy a „nagy ember” bukkan fel.

A Végső küldetés esetében a „nagy emberről” beszélhetünk (Hannemann törzsőrmester), akinek az lenne a feladata, hogy oldja a feszültséget. Ezek a karakterek nem túl sok ésszel megáldott, kétajtós szekrények, alpári a humoruk és a viselkedésük. Optimálisak arra, hogy ha túltengene a háború borzalmainak ábrázolása, akkor kicsit fellélegezhessen az olvasó, ha ők színre lépnek.

Most azonban Hannemann törzsőrmester nem tudja beteljesíteni a neki szánt írói feladatot: valahogy erőtlen, gyenge a neki szánt humoros oldal kivitelezése. Persze a parancsnokáért tűzbe megy, de hát ez nem fogja megkönnyíteni az olvasó helyzetét, ha folyamatosan hullanak az emberek, márpedig ezt Leo Kessler igen érzékletesen tudja tálalni.

Szóval így összességében nem vagyok teljesen elégedett a Végső küldetéssel, de mivel ennek a könyvnek nem az a célja, hogy Hannemann törzsőrmesteren nevessen az olvasó, mégis azt kell mondjam, hogy a szerző jó könyvei közé tartozik.

Mezei Attila 2010 augusztus 8.
Forrás: ekultura.hu


Kapcsolódó könyvek:
A nagy mészárlás
A kitörés
Tűz Kabul felett

Az író életrajza

995 Ft
796 Ft
20 %
Ajánlott könyvek

Leo Kessler

Koponyahegyek

Fekete Kozákok, Hitler Birodalmának katonái képében, végig gyújtogatták, fosztogatták, erõszakolták, gyilkolták fél Európát, – Oroszország fagyos pusztaságaitól kezdve, egészen Észak-Olaszország hegyvidékéig.

Leo Kessler

A Birodalom szablyái

1944 nyarán az oroszok már Lengyelország területén nyomulnak elõre Németország felé.

Leo Kessler

Fekete kozákok

1942 kora tavaszán a Luftwaffe két oroszul kifogástalanul beszélõ német ügynököt dob le Kazany körzetében. Bármilyen hihetetlen, a feladatuk az, hogy bejussanak a közeli orosz koncentrációs táborba.

Leo Kessler

A kitörés

1944 februárja. Leo Kessler három csökönyös Wehrmacht katonája, a Harmadik Birodalom Zéró Egyes Büntetőtáborának lakója, ahol a frontvonal béli elhalálozásra nyernek kiképzést.