Falvai Róbert  Az Árpád-ház asszonyai II.
  • Sorozat:
    Magyar királynék és nagyasszonyok
    3. kötet
  • Kategória: Magyar történelem
  • Oldalszám: 96
  • Könyv kötése: keménytáblás
  • Könyv hossza: 284 mm
  • Könyv szélessége: 208 mm
  • Könyv súlya: 442 gramm
  • Áfa: 5%
  • Bizományos értékesítés: Van
  • Rendelhető: Igen
  • ISBN/ISSN: 9786155129414
Magyar történelem

Áttekintés a könyvről

Budai-díjas Magyar királynék és nagyasszonyok 3. kötet

További érdekességek a acebookon!

Információ a könyvről

Ebben a kötetben kap helyet hét másik feleség is: II. Béla vérszomjas neje, a szerb Ilona, aki félig-meddig uralkodott is vak férje helyett, az orosz Fruzsina, az osztrák Ágnes, a bizánci Mária és Ágnes, a francia Margit, majd a spanyol Konstancia története is.

Ugyanakkor itt ismerheti meg az olvasó II. András német feleségét, a rosszemlékű Gertrudist, akivel merénylők végeztek. II. Andásnak még két felesége volt, Jolánta és Beatrix, aztán jött IV. Béla neje, a görög Laszkarisz Mária, aki férje mellett is sok nehézséggel nézett szembe Magyarországon a tatárjárás alatt.

A kötetben még szó lesz V. István kun feleségéről, majd Kun László nápolyi származású nejéről, név szerint ismert szeretőiről; ám az időben már egy Habsburg-lány is került a magyar trónra.


Részlet a könyvből:

Házasság a tizenkettedik században

Összehasonlíthatatlanul más volt minden, mint manapság. Egyfelől a szokások egy része is másként alakult, vagy még nem alakult ki magyar földön. Másfelől az egyház, harmadrészről meg a világi törvények is hatást gyakoroltak erre a társadalmi intézményre.

Akkoriban, nem sokkal korábban vált bevett szokássá az, hogy minden házasságot pap előtt kell megkötni, és csak azokat ismerte el az állam is. Ez egyben azt is jelzi, hogy a Magyar Királyság akkor már teljes mértékben keresztény állam volt.

Az Egyháznak volt e téren a legnagyobb hatása. Róma, és nyomában a többi ország egyháza is igyekezett szigorúan szabályozni például még a… nemi életet is. Meghatározta például „az öleléstől való kötelező tartózkodás napjainak számát”. Ez bizony nem volt egyéb, mint annak kategorikus tiltása, hogy valaki az év minden napján szeretkezzen. Végül is kijelentették, hogy évente 140 (száznegyven) napon nem szeretkezhet a keresztény ember, és a későbbi félreértéseket, vitákat, veszekedéseket megelőzendő, a „nap” szó alatt annak teljes, huszonnégy órás tartamát értették, mint azt a törvény szövegében szigorúan hangsúlyozták is.

Az egyház, amely ilyen mélységben, ilyen fokon avatkozott a hívek intim életébe, valahogy elnézőbben bánt saját papjaival, akik – volt már róla szó sorozatunk első kötetében – még mindig nősültek, sőt sokan a feleség mellett ágyasokat, rabnőket is tartottak.

Kivéve, ha már nagyon kirívóan viselkedtek, törvényt sértettek nem is egyszer. Elrendelték, hogy a feleségük mellett (!) nem tarthatnak ágyasokat. Könyves Kálmán idejében – vagyis mostani történetünk előtt tíz-tizenöt évvel – tehát természetes volt a papi feleség. Ám ha mégis vannak rabszolganőik, ágyasaik – folytatódott a rendelet – akkor legalább… ne kereskedjenek velük!

Nem lehet véletlen, hogy egyrészt számos törvényben kellett megtiltani ezt a gyakorlatot – tegyük hozzá: sovány eredménnyel! – másrészt a fennmaradt peres iratok egy része éppen az ilyen esetekről szól. A Váradi Registrum lapjain éppen e századból említ, igencsak felháborodott hangon, egy esetet: a dobai pap három márkáért adta el egyik rabnőjét, egyszerűen azért, mert már megunta őt…

A házasságot a világi urak sem vették olyan komolyan, mint a későbbi korokban. Mindennapos gyakorlat volt, hogy egy-egy tehetősebb úri házban együtt nevelkednek az úr törvényes és törvénytelen gyermekei. Ez utóbbiakat ágyasok hozták a világra, netán szeretők, akiket a szülés után „végkielégítettek” pénzzel, és férjhez adták valakihez az uradalomban, természetesen egy másik cselédhez.

Mi több, a nemesi família ifjú, felnövekvő kamasz fiúgyerekeit eleve úgymond „megillették” az ágyasok, ez nekik járt, mint afféle szolgáltatás. És ez a szabados élet a fiúk számára addig zajlott, míg azt anyjuk vagy a családi tanács nem lelt számukra egy megfelelő „partit”, feleséget. Akkor az ágyasok mehettek, a fiatalember meg megnősült.

Az más kérdés, hogy a felesége mellett ő is tarthatott és sokan tartottak is ágyasokat. Végtelen körforgás volt ez, amelynek során folyamatosan termelődtek a – csúnya kifejezéssel - „törvénytelen” gyermekek, akiknek a jövőjéről azonban szintén gondoskodtak. Nemegyszer, különösen a fiúkat, eleve a fiának ismerte el az úr törvényesen is – azáltal megszűnt „törvénytelennek” lenni – és bevették őket a családba. Ez Magyarországon is megesett nemegyszer, tőlünk nyugatra meg egyenesen szokássá lett, és tudunk olyan uralkodókról, akik ily módon származtak félig-nemesi házból. Csak az apja nemessége, rangja számított, az adta a „fattyak”nemességét is.


Kapcsolódó könyvek:
Habsburg feleségek
Mária Terézia és kora
Árpád-ház asszonyai I.

1695 Ft
1356 Ft
20 %
Ajánlott könyvek

Balla Tibor

A k.u.k. hadseregtől a Vörös Hadseregig

A Nagy csaták sorozat 14. kötete

 

Magyar katonák a Nagy Háború román és olasz frontján, és a Tanácsköztársaság honvédő hadjáratban

 

Lázár Balázs

A Habsburg Birodalom zászlói alatt

Nagy csaták sorozat 13. kötete.

A „Nagy Csaták” könyvsorozat magyar csatákat tartalmazó kötetei az eddigiektől eltérően nem kronologikus rendben jelennek meg. A kötetben szereplő csaták: A kötetben szereplő csaták: Pétervárad ● Belgrád ● Banja Luka ● Kolin ● Berlini portya ● Leuthen ● Arcole ● Győr

Látogassa meg a sorozat Facebook oldalát!

Szabó Péter

Harcok a horogkereszt árnyékában

Nagy csaták sorozat 12. kötete.

A „Nagy Csaták” könyvsorozat magyar csatákat tartalmazó kötetei az eddigiektől eltérően nem kronologikus rendben jelennek meg.
A kötetben szereplő csaták: A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái ● Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–1943. évi hadműveletei ● A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt
Látogassa meg a sorozat Facebook oldalát!