Valaha a messzi múltban Földünk egyetlen nagy kontinensből állt, melyen két ország örökös harcot vívott. A történet a Pusztító Ötszázéves Háború után kezdődik, amikor az árnyak I. Vinhala király vezetésével mindent elsöprő támadásra készülődnek. Az emberek végső reménysége egy merész küldetés, melynek során az otthonukban keresik fel az Isteneket, hogy segítségüket kérjék. Izgalmas karakterek elképesztő kalandjai!
A szerző valamikor Voltam címmel elkezdte önéletrajzi regényének megírását, ezt feljegyzései igazolják.
Miközben a szerző rávilágít a harmincas évei elején járó Grét mindennapjaira, vívódásaira, érzelmeinek csapdáira, sejtelmesen beleszövi a mesébe a főhősnő kalandjait, élményeit, életének ellentmondásait. Az izgalmas történetet végig átszövi a markáns humor, amely által a mai magyar valóság még áttetszőbbé válik.
Valójában ki az ÖTÓRAI NŐ?
Ő az, aki bejárta a világot és mindenhol valami jót tapasztalt.
Történetei tele vannak a valóságon alapuló huncutsággal, humorral,
pikantériával, élményszerű szex-villanásokkal.
Minden története olyan, hogy az bárkivel megtörténhetett volna,
mégis vele és csakis vele történtek meg, ezért is izgalmasak.
A Háború és lélek történelmi- és családregény, egy jász család életét meséli el Trianontól a kommunizmusig. A történet minden epizódja a Jászság egyik falujából indul és oda tér vissza.
Az író kitűnő érzékkel jeleníti meg, hogy a szerény anyagi körülmények között élő jászok hogyan nevelték gyermekeiket istenhitre, hazaszeretetre, munkára, tiszteletre. A főhős sorsát befolyásoló helyzetekben világossá válik, hogy miért tekinthetők a jászok „egyenes gerincű” embereknek.
A fiú a lány szemébe nézett. Kitárta a kapukat, amelyeket az agya csukott be a szíve előtt. Átölelte az Angyallányt, megpuszilta annak tiszta, gyönyörű arcát, az pedig viszont kapaszkodott belé.
-Én is, Nimród. –mondta az angyal és kibuggyant az első könnycsepp a szeméből. – Szólok majd hozzád az égen át. Ne feledd, hogy nem a fegyver kovácsol békét, hanem a tiszta lélek.
-Nem feledem.
-Ne hallgass a gonoszra, még akkor sem, ha úgy tűnik, nincsen más esélyed. Minden fényes döntés a te és a szeretteid javát szolgálja. Ne hallgass a félelemre sem, mert az tesz gyűlölködővé önmagad és a világ iránt.
-Igyekszem.
-Ne igyekezz, hanem tegyél így. Könyörgöm, kedvesem. Könyörgöm!
-Rendben. Így fogok tenni. Nem feledem el a szavaid.
-Remélem, látni foglak még. Ha nem jössz vissza, a pokolba is utánad megyek!
-Nem kell.
Az Angyallány könnyes szemekkel a fiú szemébe nézett. El akarta neki mondani azonnal a titkot, de nem volt képes rá. Mindent tönkretehetne most, minden összeomolna, ha Nimród azt most tudná meg indulás előtt.
-A mindenem vagy, Nimród. A mindenem. A világom, a küldetésem, a végzetem. Nincsen másom és nem is akarok mást, csak téged látni. Boldognak látni. Még ha rám se nézel, akkor is.
-Ha ez sikerül, boldognak fogsz látni. És mindig rád fogok nézni, kívül és belül.
Az egyes elbeszélések központi témája (apa-komplexus, predesztináltság, művész-lét, szerelem) nem csak fordulatos cselekmények vázát alkotja, hanem tág teret is ad az író számára a lét mélyebb összefüggéseinek és a lélek rejtelmeinek kutatására. Ugyanezek a témák szűkebb dimenziókban, koncentráltan kibontakoztatva jelennek meg a példázatokban és miniatúrákban. Veretes, kristálytiszta stílusban írt intellektuális, misztikus, lélektani próza.
Ez a könyv a szerelemről és a feltétel nélküli szeretetről szól, amely két nagyon különböző társadalmi helyzetből jött embert köt össze, akik egy szerencsésen szerencsétlen pillanatban találkoztak a két világháború közötti tünékeny béke időszakában.
A véletlenből indult és a végén semmivé foszlott! A vonzódás, a vágy szerelmet hozott. Évekig uralta egy nő és egy férfi gondolatait, érzelmeit, tetteit. Ki él át hasonlót? Van, aki megéli és megérti azt a vonzódást, amelyet a költő élt át?
Karl May eme legutolsó útielbeszélésében 1908-as amerikai körútjának élményét mondja el, azok szomorú valóságában. Most érezhető korábbi műveinek jelentősége: ahogy a nemes indián, Winnetou színre lép, és az indián példáján keresztül életével bizonyítja, hogy van igazságos megoldás az emberiség nagy problémáira.
A szeretet, a szerelem, a magányosság, az anyai szeretet, az otthon, a nemzet témáit érintő alkotás sajátos látásmódjával lep meg bennünket. A versformákat az élet változó áramlása határozza meg.
A történet két birodalom egymás elleni háborúját írja le a diktatúra hatalmasainak bukásával. A jóra törekvő emberséges érzelem hatalma kell, hogy eljöjjön az embertömegek elnyomorítása ellenében.
A dráma a rendszerváltás kulisszatitkaiba avat be. A műben kibontakozik az az erő, amely a személyek viselkedését meghatározza: a kommunista ideológiában eltöltött évtizedek személyiségromboló hatása.
A több szálon futó regény Toscanában kezdődik, egy csodás majorban, ahol a New York-i Catherine Carpenter és férje vakációjukat töltik. Egy csipetnyi Itália után betekinthetünk a csinos Catherine életébe, aki élvonalbeli reklámstratéga.
Líráját eredetiség, hangulati feszültség jellemzi. Az emberi lélek rezdüléseiben kivételes tömörségű gondolati érzékenységet tükröztetve.
A háború mindenkor és mindenhol törvényen kívüli anarchikus helyzeteket teremt, amelyekben bárki kiélheti ösztönei vagy spekulatív szándékai hatalmaskodását a környezetében lévők és felderíthetők felett.
Történik az 1950-es évek első felében, amikor a kommunista párt apparátusa az emberek értékrendjének megtörésével s a kapitalizmus erőinek felszámolásával a teljes hatalomátvételre tör megteremteni a proletárdiktatúra elsöprő önkényét – Szovjetuniót követve – Magyarországon.
A szerző továbbgondolta Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című tetralógiáját. Megírta a sziklához láncolt Prométheusz szenvedéseit és szabadulását. A bűn elnyeri büntetését? A szenvedés megéri az áldozatvállalást?
Nem vagyunk egyformák. Vannak, akik széles csapást taposnak ki itt a Földön, és vannak, akik csak az út szélén letörnek néhány ágat, hogy jelt adjanak, ők is itt jártak. Az előbbiekről mesélek ebben a könyvben.
Nagy György a népszerű tévés – egyebek mellett a „Magyarország története”, a „Hogy volt?”, a „Rocklexikon” és más sorozatok szerkesztő-műsorvezetője – regényében két idővonal fut egymással szemben. Egyrészt a főszereplő családtörténeti kutatást végez, és miközben egyre mélyebbre ás a famíliája történetében – a másik vonal ezzel szemben haladva, a magyar história ezer évét átölelve mesél a főszereplő feltételezett (vagy valós) elődeiről.
Látogassa meg a kiadó Facebook oldalát!
Dráma három felvonásban utószóval
Látogassa meg a kiadó Facebook oldalát!
Dráma három felvonásban
Látogassa meg a kiadó Facebook oldalát!
Versek a létezésről – Gyermekversek - Aforizmák, szösszenetek – Szerelmesversek
Látogassa meg a kiadó Facebook oldalát!
Megjelent a 83. Ünnepi Könyvhét alkalmából.
Látogassa meg a kiadó Facebook oldalát!
Lehet valaki szerelmes egy városba? Erre a kérdésre még adható nemleges válasz. Lehet valaki szerelmes Sanghajba? Nos, aki elolvassa Sóvári Mónika első, élénk és vibráló színekkel festett, minden fejezetében magával ragadó regényét, biztos lehet benne, hogy erre a kérdésre az egyetlen helyes válasz: IGEN!
Szereplőim körülöttünk vagy bennünk élnek, történeteik megeshettek épp így, vagy kicsit másképp, vagy lehetnek a fantázia szülöttei. Útkeresők, mint ahogyan mindannyian azok vagyunk.
Szülői szeretet; magány, hűség és megbocsátás; ragaszkodás és elhagyatás; ártatlanság és szerelem; izgalom, meglepő fordulatok, gyilkosság; egy letűnt kor ábrándos hangú szerelmes regénye.
20 évvel ezelőtti történet. Egy fiatal szovjet pár kivándorol Izraelbe új életet kezdeni. Útközben Natali rájön, hogy eddigi élete egy burokban zajlott.
JELENLEG NEM RENDELHETŐ!
Dráma három felvonásban
JELENLEG NEM RENDELHETŐ!
„Szőrnyű az a gondolat, hogy az embernek >>árnyoldala<< is van, amely nem csak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll, hanem valósággal démoni dinamikájú” C. G. Jung
A szerző 1956-ban hagyta el Magyarországot, és azóta is Züricben él.