Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
Ár:
1.490 Ft
Menny.:db

KARL MAY - Az Ezüst-tó kincse

Ár:
1.490 Ft
Menny.:db
Karl May Művei 1. kötet. A kiadó a szerző eredeti szövegei alapján készült új fordításokat jelentetett meg! Legyél Te is indián! Olvasd el Karl May legendás történeteit eredetiben, felnőtteknek és ifjaknak ajánlva! Uff! Talán a legjobb Karl May mű, vérbeli western-regény. Egy rablóbanda a hírhedt Vörös Cornel vezetésével régmúlt idők tóba süllyesztett, mesés kincse után kutat. Hasonló célok vezetik hőseinket: Winnetout, Old Shatterhandet, Old Firehandet és barátait is föl, a Sziklás-hegységbe. Megütköznek a haramiákkal és különböző ellenséges törzsekkel, végül azonban célba érnek. Elnyerik méltó jutalmukat, a gonosztevők pedig jól megérdemelt büntetésüket.
Szállítási díj: 1.000 Ft
Átlagos értékelés: Nem értékelt

Leírás

Részlet a könyvből: A kapitány a nagy zenebonára lejött a parancsnoki hídról. A „Góliát” éppen vele beszélgetett. Negyven év körüli, simára borotvált arcú férfi volt, s egy jó fejjel kimagaslott az utasok közül. Kitűnő szabású, elegáns ruhát viselt, mintha nem is a Vadnyugaton élne, hanem egy fővárosi szalonból lépett volna elő. De legérdekesebb a szeme volt - acélos, kék szem, mely lenyűgöző nyugalommal nézett a világba. Tengerészeknek van ilyen tekintetük, de a puszták és prérik lakóinak is - olyan embereknek, akik megszokták a határtalan messzeséget. - Uram - lépett hozzá a kornel -, megkínálom egy pohár brandyvel. Remélem, mint igazi gentleman nem utasítja vissza, és azt is elárulja, kihez van szerencsém. Az óriás csodálkozó pillantást vetett rá, de már el is fordította fejét, hogy folytassa beszélgetését a kapitánnyal. - Hogyan? - kiáltott fel a kornel. - Süket talán, vagy nem méltat arra, hogy szóba álljon velem? Figyelmeztetem, hogy ilyen dolgokban nem ismerem a tréfát! Okulhatna annak az indiánnak a példáján! Az elegáns úr könnyedén vállat vont, és megkérdezte a kapitányt: - Mit szól ehhez a fickóhoz? Ön a tanúja, hogy nem én kötöttem belé! - Micsoda? Fickónak merészel nevezni? - sziszegte a kornel. - No, majd én megtanítom tisztességre! De aztán... Nem fejezhette be, mert az óriás ebben a pillanatban öklével úgy állon vágta, hogy elterült a padlón, sőt még néhány lépésnyire továbbgurult. De csakhamar feltápászkodott, kést rántott, és döfésre készen elindult újra az óriás felé. A jól öltözött férfi zsebre tett kézzel állt ott, mosolyogva, mintha semmi sem történt volna. Egyszerűen levegőnek nézte a kornelt, aki toporzékolt dühében. - Te rühes kutya! - ordította. - Ezért megfizetsz! A kapitány közbe akart lépni, de az óriás szelíden félretolta. Nyugodtan megvárta, hogy támadója a közelébe érjen, aztán felemelte jobb lábát, és gyomron rúgta. Olyan hatalmas rúgás volt, hogy a kornel összeesett, és megint elgurult. - Most már elég legyen! - kiáltott rá az óriás fenyegető hangon. A kornel megint talpra ugrott, visszadugta kését az övébe, és előrántotta egyik pisztolyát. Az óriás kihúzta jobbját a zsebéből. Kezében kis revolver csillant meg. Egy... két... három éles, nem is nagyon erős csattanás hallatszott, és a kornel felsikoltott fájdalmában. Kezéből kihullott a pisztoly. Pontosan az ujjait találták el a kis revolver golyói. - Majd máskor meggondolod, mielőtt megtámadnál valakit csak azért, mert utál a mocskos poharadból inni - jegyezte meg az óriás szinte barátságos hangon. - Fiúk! - kiáltott fel a kornel. - Intézzük el ezt a ficsurat! Mindjárt kiderült, hogy az óriás egy szervezett zsiványbandával került szembe. Valamennyien kést rántottak, és egy emberként rohantak az óriás felé. Ez azonban felemelte kezét, és rájuk rivallt: - Gyertek csak! Hadd lássam, kinek van kedve Old Firehand öklével megismerkedni! Ennek a névnek bűvös hatása volt. Amint meghallották, tüstént megtorpantak. Még a kornel is, aki kését vérző jobbja helyett bal kezében markolta, rémülten visszahőkölt. - Old Firehand! - kiáltotta megdöbbenve. - Ki gondolta volna! Az ördögbe is, miért nem nevezte meg magát mindjárt? - Takarodjatok! - kiáltotta a legendás hírű név viselője. - Húzódjatok meg szép csendben a fedélzet végében, és ne kerüljetek többé a szemem elé! Akinek van esze, szót fogad! - No, erről még beszélünk! - dünnyögte a kornel, de sietett eliszkolni, miközben vértől csöpögő ujjait kendőjébe bugyolálta. Társai, mint a megvert kutyák, kullogtak utána. Leültek a fedélzet legtávolabbi sarkába, és suttogva tanácskoztak; közben gyűlölködő, de óvatos pillantásokat küldtek a Vadnyugat leghíresebb vadásza, a rettegett céllövő felé, kinek puszta neve elég volt ahhoz, hogy megfékezze őket. A többi utas is ámult-bámult. Egy sem akadt köztük, aki ne hallott volna még Old Firehand vakmerő tetteiről s veszedelmes kalandjairól. A kapitány megragadta kezét, és megszorította. - Én is sajnálom, uram, hogy nem nevezte meg magát - mondta. - Saját kabinomat engedtem volna át önnek. Azt hallom, olyan biztos a szeme és a keze, hogy sohasem téveszti el a célt.

Paraméterek

Fordító Ossik János
Kategória Gyermek- és ifjúsági könyvek
Oldalszám 512
Könyv kötése keménytáblás
Könyv szélessége 117 mm
Könyv magassága 177 mm
Könyv súlya 359 gramm
Áfa 5%
Bizományos értékesítés Van
ISBN/ISSN 9786155129773

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!